progressziv

"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel" Joseph de Maistre (nem pedig Széchenyi). Egyébként eléggé konzervatív politikus volt.

Mondom én is ezt, pont az internetadós tüntetés után. Meglepő? Elmagyarázom. Először is, az internetadó elleni tüntetés nagy siker, egy győztes csata. Azt még nem tudni, Orbán nem csempészi-e be mégis a lompost (és akkor mindenki szív), szóval vigyázni kell. De az internetadó elleni tüntetések máris megmutatták, hogy:

1) Nem igaz az a mítosz, hogy a tüntetések nem érnek semmit, hogy nem lehet velük elérni semmit. Nem igaz, hogy hiába megyünk ki tüntetni.

2) Hanem épp ellenkezőleg, ha az ország ki akar kényszeríteni valamit, és van egy kis szerencse a körülményekben is, akkor ki tudja.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem lehet pontosan belelátni Orbán fejébe, lehet, hogy a külföldi reakciók, a vállalatok, a belső ellenzék is belejátszott a döntésébe, de azért azt gondolom, reális azt feltételezni, hogy a tüntetéseknek óriási szerepük volt benne.

Amellett, hogy sikerült az internetadóban meghátrálásra kényszeríteni a kormányt (a teljes visszavonás még nincs meg), amellett viszont a kormány keresztül viszi a többi megszorítását és különadóját. Köztük például a cafeteria adóemelését.

Hogy ezt miért teheti meg? Pontosan azért, teheti meg, mert a cafeteria ellen nem tüntet ennyi ember. És pontosan addig teheti meg, amíg nem tüntet ellene ennyi ember. Mert valójában nagyon is igaz, még ebben az önkényuralomban is, végül is a nép az úr. Orbán pontosan azt teheti meg ezzel a néppel, amit az megenged neki. Ez a nép pedig hát eléggé hülye, mert az internetadón kívül mindent megenged neki. És nem csak az a 2-3 millió Fidesz szavazó.

Hogy miért hülye? Az internetadó elleni tüntetések alatt egy bevett Fideszes duma volt, hogy de hülyék ezek az emberek, havi 700 forint plusz áfa ellen tüntetnek, miközben Orbán sokkal többet vesz ki a zsebükből például a cafeteria megadóztatásával. És az ellen nem nagyon tüntetnek, erre nem gyűlik össze százezer ember pár nap alatt egy Facebook csoportban. Ez, mint az internetadós tüntetések elleni duma persze hülyeség volt, mert nem az a tanulság, hogy az internet ellen nem kell tüntetni, hanem az, hogy más ellen is kell!

Ugyanezt a kritikát megkapták a netadó elleni tüntetés szervezői is, még a támogatóktól is. De ez sem jogos. Az internetadó elleni tüntetés szervezői arra tudtak tüntetést szervezni, amire az emberek kimentek. Abból tudtak főzni, amit az emberek nekik hoztak. A tüntetés mögött tényleg annyira nem volt támogató párt, vagy külföldi hatalom, vagy befektetői csoport, hogy amint nem volt az embereknek kedvük kimenni, már nem jött össze nagy tüntetés. Ez történt péntek este. Az emberek arra nem voltak képesek, hogy kimenjenek ünnepelni, illetve, hogy jobban megerősítsék, hogy Orbán nem trükközhet, figyelnek. A szervezők sem pénzzel csalogatni, sem erőszakkal kivinni nem tudtak több embert. Természetesen nem is próbálták.

Tehát ha hülyeség az, hogy az emberek 700 forint plusz áfa miatt tüntetnek, de a cafeteria miatt nem, akkor az az emberek hülyesége. Ilyenek az emberek: nem mentek ki tüntetni, amikor Orbán elvette tőlük a sok százezres, milliós magán-nyugdíjpénztári befizetést. Nem mentek ki, amikor elvették a trafikjaikat. Nem mentek ki, amikor elvették a földjüket. Nem mentek ki, amikor a kormány vegzálta a civil szervezetekt, amikor átírta az alkotmányt. Nem mentek ki, amikor 10 milliárd eurós adósságba verte az országot a paksi bővítéssel. De kimennek 700 forint plusz áfáért. Őrület, nem?! Anno, kimentek az őszödi beszéd miatt, pedig semmibe nem fájt nekik, és félreértetté. Aztán kimentek a 300 forintos vizitdíj ellen is tüntetni, pedig amögött volt ráció, volt reform. De a reform helyett inkább egy őrült bandát emeltek kétharmados hatalomba. Ezt a bandát újraválasztották, megerősítették az EU parlamenti és önkormányzati választáson is őket. Például azt a Rogán Antalt újraválasztották, akinek a lakása körül korrupciós botrányok voltak. Sőt, az V. kerületben a Fideszes jelölt nyert az önkormányzati választásokon is. Az sem zavarta az embereket, hogy ez a kormány értelmetlen szabadságharcot folytat nyugattal, tönkreteszi az országot az unortodox gazdaságpolitikával, gyengén tartja a forintot, tönkre teszi a devizahiteleseket, és még közben szét is lopják az országot. Sok százezer forintot vesznek ki a zsebükből, de ez nem zavarja őket. Csak a 700 forint plusz áfa.

A magyar lakosság többsége korrupt, csal, hazudik, szart néz a tévében, szart olvas az újságban, szart olvas az interneten, szart oszt meg a Facebookon. A magyar újságok szerkesztői többnyire szintén szart tesznek ki a portáljukra, amelyet az olvasók nagy buzgalommal olvasnak. A zIndex és a Fidesz között nem sok különbség van ebben. Ahogy a Fideszben dilettáns puszipajtások kerülnek minisztériumok élére, úgy a zIndexben hülye puszipajtások lesznek szerkesztők és megélhetési újságírók. Ugyanúgy szar döntéseket hoznak, és a szart teszik példaképpé. És a zIndex olvasó ezt is "megszavazza", mert klikkeléssel, megosztással szavaz. Akárcsak a kormány hülyeségeit. Mert igénytelen, mert lusta. Nem túl nagy a különbség.

Úgyhogy ha ezt akarják az emberek, ezt is kapják az élettől: egy tönkremenő országot, amelyben megvédték az internetüket. Pontosan azt kapták, amit kértek, követeltek, megszavaztak, amit tehát megérdemelnek. Legalábbis a többség. Ennyi. Ha nem akarjátok felemelni a lusta s..geteket, és kimenni tiltakozni a magánnyugdíj Einstand ellen, akkor elveszik a pénzeteket! Ha nem tiltakoztok a paksi bővítés ellen, akkor Orbán felesleges adósságba veri az országot. Ha nem tiltakoztok, hogy Orbán ne mutyizza el tőletek a trafikokat, akkor elveszi! Ilyen ez a kemény c'est la vie!

Persze van egy kisebbség, van kivétel, őnekik viszont sajnos együtt kell élni ebben az országban ezekkel a hülyékkel. Vagy elmenekülhetnek másik országba, ahol mondjuk kicsit jobb a helyzet. Valószínűleg nem sokkal. Ez van, ilyen ez a c'est la vie.

1. Ábra: A körzeteket az előválasztáson leadott szavazatok aránya szerint sorba helyezzük (balra leginkább MSZP-s körzetek, jobbra leginkább E14-es körzetek), és a két párt összes szavazatainak arányában vágunk a zöld ponton.

Az elmúlt napok viharai közepette én azt gondolom, hogy az Együtt2014 és az MSZP továbbra is érdekelt a megegyezésben, és meg is akarnak egyezni. Azt is gondolom, hogy vihar után az E2014 végre belátta azt, hogy mi a reális ereje, és ahhoz méltóan viselkedik, hiszen ahogy Mesterházy mondta, ezüst érmet egyedül is tudnak szerezni, az E14 egyedül viszont legfeljebb a bejutásért küzdhet, ami azért nagy csalódás a nagy zászlóbontáshoz képest. A nagy zászlóbontáshoz képest persze a csalódás így is, úgy is megvan.

Én ugyanakkor becsülöm Bajnait, amiért zászlót bontott. Nem tudta megcsinálni, de megpróbálta. Senki nem próbálta meg a nagy összefogást igazán megcsinálni, illetve nem jutott benne ennyire messzire el. Azért Bajnai több hónapig el tudta hitetni sok emberrel, hogy meg tudja csinálni, és valami maradt ebből az összefogásból, és szerintem még össze is jöhet a végére, sőt, le is győzheti Orbánt. Csak ebben Bajnainak már nem lesz az a megváltó szerepe, mint amilyet akart. Bajnainak be kell látnia, hogy csak erre volt képes, ez most erre volt elég. Ahogy Gyurcsány belátta, hogy a DK-t nem sikerült pár százalékos pártnál nagyobbra építeni, és emiatt szép szerényen is viselkedik, annyi részt kér, amennyi teljesítményt le tudott tenni az asztalra. Bajnai elegánsan távozhatott volna a porondról úgy, hogy lemond a miniszterelnök-jelölti szerepről, cserébe kér az E14-nek egy pár extra befutó helyet, és aztán ízlésének megfelelően miniszterkedik vagy képviselkősködik egy kicsit, vagy nem. Ezt a lehetőséget elmulasztotta.

Továbbra is méltányolandó azonban az, amit Bajnai elért, és méltányolandóak az E14 szempontjai. Ami az MSZP legutóbbi javaslatában nem látszik, hogy az E14 egy nagyon is jogos igényének eleget tennének. Az MSZP javaslata szerint mind a 106 körzetben legyenek előválasztások. Mivel mást nem tisztáztak, az ember alapból azt gondolná, hogy a nyertes jelölt legyen az igazi jelölt a választásokon. Ez azonban tudjuk, hogy a "the winner takes it all" jelenség miatt a vesztes pártnak nagyon kevés, nem arányos jelöltet jelent. Ad abszurdum 51 százalékkal ugye minden körzetet lehet vinni. Ugye pont ez az igazságtalanság jellemző a Fidesz választási rendszerére. Ne csinálja az MSZP már azt, amit a Fidesz csinál! 

Ezért egy majdnem teljesen igazságos megoldást javasolok, amely a két pártnak teljesen igazságos, sajnos az erősebb párt egy pár képviselőnek nem lesz az. Ennél jobbat nem lehet szerintem kitalálni.

Érdemes észben tartani, hogy ez az előválasztás olyan, mintha az első fordulót pótolná a választáson. Mi szokott az első forduló után történni? Vegyünk két pártot, az MSZP-t és az E14-et, tegyük fel, hogy ezek m és e százalékot értek el az első fordulóban, illetve az előválasztáson. A fordulók közötti tárgyalásban az összes nyitott képviselői helyet m és e arányában illik elosztani a két párt között. Tehát ha N képviselői hely van, akkor az MSZP kap M=mxN és az E14 kap E=exN helyet (most N=106). Ez azt is jelenti, hogy ha az egyik párt erősebb, mint a másik, akkor sajnos pár olyan képviselőjének kell visszalépnie a gyengébb párt javára, akik egyébként a körzetükben többséget szereztek. Ilyen eddig is előfordult a koalíciós tárgyalásokban, ezt a pártok ismerik, értik, hogy ezt le kell nyelni, hogy a gyengébb párt is kapjon valamit az ereje arányának megfelelően.

Ha tehát a két párt az előválasztások után tárgyalni akar, akkor pontosan tudják, hogy az MSZP-nek M, az E14-nek E db képviselőt kell juttatni. Erről lehet tárgyalni. De hogy ezt is megkönnyítsem, ezt is lehet automatizálni.

Az automatizálást a 2. ábra mutatja: rakjuk a 106 képviselői helyet sorrendbe a szerint, hogy milyen arányok születtek! Balra legyenek azok a körzetek, ahol a legnagyobb MSZP-s előny van, jobbra az, ahol az E14 jelöltje a legjobbat ért el, közötte pedig a sorrendnek megfelelően rendezzük el a körzeteket! Ha így sorba van rendezve, akkor az M legbaloldalibb körzetet az MSZP kapja, az E legjobboldalibbat az E14.

Ismétlem, valahol középen az erősebbik párt le fog mondani pár körzetről, ahol egyébként előnyben van, és a gyengébbik javára mond le. Ez az egyetlen igazságtalanság ebben a sémában, de ezt az igazságtalanságot szerintem nem lehet feloldani, mert ha feloldanánk, a gyengébbik párt nem kapna arányosan képviselőket.

A séma előnye, hogy a két pártnak tökéletesen igazságos, és ezen belül egyéni képviselőknek maximálisan igazságos. A pártok motiváltak arra, hogy minél jobb eredmény térjenek el, az egyéni képviselők motiváltak arra, hogy jó eredményt érjenek el. Az a képviselő, aki nagy előnnyel nyer, szinte biztos lehet abban, hogy jelölt lesz. A séma az arányosság elvén belül maximalizálja a két párt együttes nyerési esélyeit is a választáson, hiszen amennyire lehet, a legerősebb jelöltek lesznek jelölve.

2. Ábra Az előválasztási séma részletes ábrázolása

A sémát lehet még módosítani a miniszterelnöki pozíciót kompenzálandó. Ha a miniszterelnöki jelölt N mezei képviselővel ér fel, akkor a miniszterelnököt be lehet tenni N képviselőként a listára arra az oldalra, amelyik oldal elnyerte azt. A másik lehetőség, hogy M, et és E-t N/2-vel korrigáljuk a szerint, hogy ki nyerte el a miniszterelnöki jelölést. Most így hirtelen azt gondolom, hogy a kettő ekvivalens.

Emlékszünk? Volt nekünk egy egész jó kis választási rendszerünk, amelyben az első fordulóban nagyjából mindenki nekifutott egyedül a választásnak (kivétel néhány nagyon szervilis törpepártot), a számokat látva a két forduló között pedig viszonylag könnyedén születtek koalíciók és visszaléptetések. Még olyan is volt, hogy a Fidesz a "kisgazdákkal soha" javára visszaléptettek nagyon sok jelöltet. És persze az MSZP és SZDSZ is rendszeresen optimalizálta a jelöltjeit.

Ezzel a rendszerrel nem volt nagy gond, mert bármennyire is makacsok, megegyezni képtelenek a magyarok, és a politikusok meg pláne, a kényszerítő második forduló, és a számok kész tények elé állították a pártokat. Az első forduló után nem sok helye volt az olyan felvetéseknek, hogy "talán a nagyobb támogatottságú pártnak kellene mégis visszalépnie". Pontosabban voltak olyan egyedi kerületek, ahol ez történt, de ott a két párt pontosan tudta, hogy miért léptetnek vissza, és mi az ára.

(Itt jegyzem meg, hogy amikor Bajnai azt mondta, nem tartja tisztességesnek azt, hogy amelyik párt visszalép a miniszterelnöki jelöltségből, az kapjon kompenzációba egyéni körzeteket, akkor Bajnai totál unprofesszionálisan, politikátlanul, naivan nyilvánult meg. Ez a politikában teljesen egyértelmű, természetes dolog, és nem látom, miért volna olyan nagyon rossz. Valamit valamiét, nincs ingyen ebéd, ingyen visszaléptetés sincs.)

A Fidesz feldúlta ezt a választási rendszert, pontosan azért, mert tudta, ezzel az ellenzéknek nehézséget fog okozni. Ha pedig a szomszéd tehenét ki lehet nyuvasztani a saját tehenünkben alig téve kárt, akkor a Fidesz ezt tutira bevállalja.

Ezen a problémán nyűglődik az MSZP és az Együtt 2014 jó ideje, és most jutottak el az inflexiós pontig. Bajnai közvélemény-kutatásos megoldást javasolt, Mesterházy pedig előválasztásokkal tromfolt. Közvélemény-kutatásokat a két párt nyilván eddig is nézett, és a tárgyalásokon nyilván mindegyik párt az asztalra vágta a neki kedvező eredményeket. Ha most így akarnák megoldani a kérdést, akkor ezt házon belül eddig is meg lehetett volna. Én értem, Bajnai egy kicsit nagyobb kutatást, egy kicsit pontosabb kérdést akar, és egy kicsit jobban kontrollált eredményt, és előre definiált kritériumokat. Ez egy jogos szempont. De nem értem, hogy akkor már miért ne akarna igazán nagy közvélemény-kutatást: egy előválasztást.

Mi a baj az előválasztásokkal?! Bármilyen kritika, ami az előválasztásoknál felhozható, az többnyire a közvélemény-kutatásokra is igaz. Ha az előválasztás nem reprezentatív, akkor a közvélemény-kutatás még annyira sem. Ha az előválasztást manipulálni lehet, akkor a közvélemény-kutatást még inkább. Ha az előválasztás nem az igazi választás, akkor a közvélemény-kutatás totál távol áll tőle.

Egy pár olyan érv van, amely az előválasztások ellen jobban szól, mint a közvélemény-kutatások ellen. Az első, hogy drágább. Mesterházy az Egyenes Beszédben egyrészt jelezte, hogy egy kis előválasztás nem is sokkal drágább, mint egy nagy közvélemény-kutatás. Az is nyilvánvaló, hogy a dolgok költségében az MSZP szívesen kiveszi a maga részét, vagy akár finanszírozzák az egészet. Nem akarok az MSZP helyett felajánlást tenni, nyilván ez is alku tárgya lesz, de pitiáner kérdés politikai szempontból.

Aztán van egy olyan érv, hogy az előválasztások megosztják a szavazókat. Nyilván, ez a céljuk. És azt mondják a kritikusok, ez megmarad a választásokig. Az Egyesült Államokban rendeznek ilyen előválasztást, a legutóbbi emlékezetesebb ezek közül az Obama-Clinton mérkőzés volt, és igen, egymásnak estek a jelöltek, és keletkezett egy kis szakadék a Demokratáknál. Aztán Clinton felsorakozott Obama mögé, és gyorsan betemették az árkot, és egységesen álltak ki a választásokra. Ha ez működik az Egyesült Államokban, akkor itt is miért ne működne?! A vesztesnek ehhez be kell állnia  győztes mögé. Nincs mese. De talán be is áll, ha fair megmérettetésben maradt alul.

Egyébként 2008-ban Obama június 3-án kapta meg a döntő szavazatokat. Az előszavazás húzódhatott volna tovább is, de úgy adódott, hogy ekkor eldőlt. Az elnöki választás november 4-én volt. Azaz az előválasztás után választásokig csak 4 hónap volt hátra. Ma, Magyarországon még sokkal több idő van hátra, és még ha adunk is pár hónapot az előválasztás lezavarására, akkor kb ugyanott vagyunk. 4 hónap úgy látszik, elégséges az előválasztás eredményének konszolidálására, és a választási kampányra a győztes jelölt mögött. 4 hónap alatt rá lehet fordulni a célegyenesre. Obama végül nyerni tudott.

A 2012-es francia elnöki választásokra - amely szintén tavasszal volt - a Szocialista Párt szintén egy több fordulós és több jelöltes előválasztást tartott, amelynek utolsó fordulója október 16-án végződött Hollande győzelmével. Én ekkor Franciaországban voltam, és végigkövettem a tévés vitákat, és a szavazást. Azt kell, hogy mondjam, kívülállóként nagyon is szimpatikus volt, ahogy a jelöltek az igazi választás kampányához, tévévitájához hasonlóan lehetőséget kaptak előadni a programjukat. Ez az előválasztás - igaza van Mesterházynak - a lehető legjobb kampányfogás egy pártnak. A francia szocialisták végül nyertek.

Hasonló előválasztást tartott a brit Konzervatív Párt 2009-ben, az olasz Rainbow Coalition 2005-ben, és még sok más ország pártja. Ha az Egyesült Államok Demokrata Pártjának a francia szocialistáknak, a brit konzervatívoknak és másoknak jó ez a módszer, és elég az idő, akkor miért fanyalognak a magyar ellenzéki "értelmiségiek", blogok? Miért ne lehetne, hogy egy ilyen újfajta módszerhez egyszer Magyarország korán csatlakozzon, és nem az utolsók között?! Miért nem tudunk progresszívek lenni?! Miért ez a maradiság, fanyalgás?! Miért félnek a magyar ellenzéki "értelmiségiek" és megmondóemberek az újtól?! Miért ennyire provinciális parasztok?! Miért teszik meg az ellenzéki megmondóemberek Orbánnak azt a szívességet, hogy szimpla hangulatkeltéssel verik szét az ellenzéket?! Tényleg nem nagyon olvastam semmiféle érvet, mindegyik nagyjából tartalom nélkül, tiszta hangulatkeltésből ekézi az előválasztásokat.

Az ellenzéki megmondóemberek fanyalognak. Ez valami új, ilyen még nem volt, ezért félnek tőle. "Értelmiségiek", akik úgy látszik, nem látnak ki a maguk kis korlátozott világából. Ilyen még nem volt Hajdúborzasztón, ilyet még nem láttak, tehát félnek tőle. (Olyan "csúcsértelmiségiek", mint: "Török Gábor lejárt lemez", "Örülünk, Vincent, van Blog!?", stb.)

Van persze egy igen nyomós okuk ellenezni az előválasztásokat. Ez pedig az, hogy nem éppen MSZP-sek, és attól tartanak, az előválasztást az MSZP nyeri. Én magam sem vagyok az MSZP fizetett bértollnoka. Én nagyon örülnék, ha Magyarországon a pártstruktúra úgy alakulna, mint Németországban: hogy több jelentős közepes párt van, amelyik többféleképpen köthet koalíciót, és valódi pluralitás van a választásokon. Szerintem jó volna, ha Magyarországnak volna liberális, normális jobboldali és normális zöld pártja. Jó volna, ha ezek tíz százalék fölött volnának. Jó volna, ha a Fidesz nem vezetne ennyivel, és az MSZP nem magasodna ennyire ki az ellenzéki mezőnyből. De kérem, a harmadik útnak, a kisebb pártoknak itt volt sok-sok évük, és nem sikerült növekedniük. Az LMP, a DK, és az Együtt2014 sem lett középpárt. És ez nem az MSZP hibája, ezt a szavazók ezek szerint így akarják. És akárkinek is hibája, most már ez így van. Ezt kell elfogadni, ebből kell dolgozni.

Az Együtt2014 nem akarja elfogadni a tényeket, és most az "értelmiségi" holdudvara keresi a kifogásokat. Mert az nem vállalható, hogy: "azért nem akarunk előválasztást, mert hát gyengék vagyunk, mint a szar, és bebuknánk". Az Együtt2014 elfogadhatta volna ezt a tényt arcvesztés nélkül, csak a közvélemény-kutatások alapján, a tárgyalásokon. és akkor nem kellett volna előválasztás. Vagy pedig mondhatják, hogy "hiszem, ha élesben látom", akkor meg hát nincs mit fanyalogni, próbáljuk ki élesben!

Ha én volnék az MSZP és az Együtt2014, akkor egy olyan első fordulót csinálnék, ahol a DK is induljon, és ha az LMP akar bármiféle összefogás, ők is indulhatnak. Ez már semmibe nem kerül. Ha lejátszanak egy ilyen első fordulót, akkor a kész tények ott lesznek mindenki előtt, és lehet egy ugyanolyan egyeztetést csinálni, mint anno a két forduló között. Azt is pontosan lehet majd látni, hogy a DK-nak és az LMP-nek hol mennyi az ereje, velük is lehet tisztességesen egyezkedni.

Ez az első forduló persze nem volna hivatalos, nem kellene semmiféle nagy bürokratikus hercehurcátm regisztrációt csinálni belőle. Nem kell leveleket küldözgetni. És persze el lehet csalni, lehet teherautón utaztatni, meg ilyenek, de hát ha az ellenzéki pártok egymás között elcsalnak egy előválasztást, hát akkor ennek az országnak úgyis mindegy.

Azt látom, hogy egy ideje sokan fanyalognak az MSZP-Együtt 2014 tárgyalásokon. És most, hogy felcsillant az előválasztások lehetősége, hát ezen is képes egy csomó ellenzéki fanyalogni. Nem értem, miért.

Évekig arról ment itt a duma, hogy össze kell fogni. Most összefognak, erre megy a fanyalgás. Őszintén szólva a választások megnyeréséhez a legfontosabb elem az volt, hogy egyéniben közös jelölteket állítsanak. Ez már régen eldőlt, le is osztották a lapokat. Én hátradőltem a széken. Ennyi szerintem elég volna Orbán leváltásához, ha a szavazók hajlandóak lesznek a fotelből való panaszkodás helyett majd elfáradni a szavazásra, és leadni a voksukat a demokratikus ellenzékre.

A közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt egyáltalán nem biztos, hogy szükséges a győzelemhez, nem biztos, hogy nyerő stratégia. Mégis, azon fanyalognak itt már több hete a különböző fórumon kommentelő ellenzékiek, hogy miért nincs már meg az a közös lista, miért nincs meg a közös jelölt. No de miért, jövő héten már szavazás lesz?! Vagy mi?! Miről is maradunk le, ha esetleg nem mindjárt azonnal, még tagnap egyeznek meg erről?!

Mit kell ezen fanyalogni?! Azon lehet fanyalogni, ha az E14 populista. Azon is, ha az MSZP megalkuvó, vagy nem frissíti a politikusi garnitúrát (bár a frissítés mítosza el van túlozva), azon is, hogy az MSZP esetleg nem lép fel átütő programmal, és ötletekkel. No de kérem, végre itt egy érdekes ötlet, most ezen miért kell fanyalogni?!

Értelmes ember emberszámba veszi a másikat, és látja, elismeri, hogy a másik félnek is vannak érdekei. Szerintem egészen természetes az, hogy Bajnai és Mesterházy szeretné maximalizálni az érdekeinek érvényesítését. Természetes ez Bajnainál és Mesterházynál is. Nem értem, Bajnai miért fanyalog azon, hogy ha az MSZP például átadná a miniszterelnöki jelöltséget, akkor azért N képviselői helyet kér cserébe. Hát az MSZP is érdekekkel rendelkező párt, nem jótékonysági szervezet.

Ez teljesen érthető és elfogadható mindaddig, amíg nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, és nem csapják egymás pofájába az ásványvizet. Márpedig az már hónapok óta egészen világos, hogy törésig most már nem fogják vinni a vitát. Akkor meg mit fanyalgunk itt?! Mit ugrik rá média a dologra, mintha a világvége lenne itt?! A média persze azért, mert hülyíti az embereket. De azért teszik, mert az olvasók ugranak erre. Miért ugranak?!

Én természetesnek veszem, hogy Bajnai, és Mesterházy megpróbálja a lehető legtöbbet kihozni a tárgyalásból. Autonóm, értelmes felek, joguk van a saját érdekeikhez egy bizonyos pontig, bizonyos keretek között ragaszkodni. Ez a keret pedig nem borult fel, ez a végső pont még nem jött el. Van még idő a választásokig. Gyurcsány azon fanyalog, hogy most az történik, amit ő februárban javasolt. Illogikus, amit kritizál. Azt mondja, itt a vége, mert már nincs idő. Mire nincs idő?! Nem kerget a tatár! Gyurcsány azt mondja, hogy logikus, ha a kisebb támogatottságú visszalép. És Bajnai makacs. Hát a kisebb támogatottság megmutatásának eszköze az előválasztás.

Ebben az érdekérvényesítésben én nem rökönyödöm meg az olyan kis trükkökön, hogy szivárogtatás a médiába, ilyen-olyan-amolyan képviselők küldése, ilyen-olyan-amolyan felhatalmazással. Egy kis csiki-csukizás, egy kis "jajj, belázasodtam, nem tudok elmenni tárgyalni". Ezek a dolgok kérem ma, Magyarországon a "kultúra" részei. Nem feltétlenül teljesen őszinte és nyílt emberekre jellemző, de hát kérem Magyarországon vagyunk, a 21. században. ez egy ilyen társadalom. Itt kérem így folynak a tárgyalások a kivitelezővel, az autószerelővel, a piacon, a randin. Az vesse rá az első követ, aki nem trükközik egy autóvásárlásnál az alkudozásban!

Ami az előválasztásokat vagy a közvélemény-kutatást illeti. Szerintem mindkét ötlet előrelépés. Van itt egy probléma: Bajnai vagy Mesterházy, amely már vagy egy éve foglalkoztatja az embereket, már egy éve probléma, már egy éve tüske az ellenzéki összefogásban. Ehhez képest mind a két megoldás frappáns, és nemcsak, hogy megoldja a problémát, de előrelépés a demokráciában.

Az, hogy egy kormányozni kívánó egyetlen formáció több miniszterelnök-jelöltet állít, és a jelöltek közüli választásban végül is megkérdezi a zembereket is, egyedülálló a magyar demokrácia történetében. Az MSZP eddig ezt elintézte házon belül. A Fidesz szintén. Most végre megkérdezik a választót. Mit fanyalog ezen?!

Mesterházy ezt az ötletet jókor húzta elő, tromfolnia kellett Bajnai felvetését. Ez egy profi húzás volt, én ebben azt látom, hogy Mesterházy képes a kormányzásra, hiszen egy nagyon jól előkészített lépést láttunk. Mesterházy ezt meg kellett, hogy tervezze, előre látta Bajnai lépését.

Az előválasztás mind az Egyesült Államokban, mind Franciaországban, és még bizonyára több más helyen is a demokrácia része. Én végigkövettem a francia szocialisták előválasztását tévé vitástul, választásostul, amelynek végén Francois Hollande került ki jelöltként. Ez kérem fejlett demokráciákban egy nagyon jó eszköz. A demokráciát növeli az, ha a népnek több szinten, több fokon van beleszólása a dolgokba. Akkor mit fanyalgunk itt Magyarországon?!

Anno, amikor ez felmerült, akkor olyan hangok voltak, hogy Magyarország kis ország. Igaz. Hogy ki finanszírozná meg a dolgot?! Hát ha Mesterházy ezt most javasolja, akkor minden bizonnyal meg is finanszírozná. Hogy az Együtt2014 nem tudja?! Hát lám, ez azért rávilágít egy fontos szempontra. Hogy az Együtt2014 esetleg nem képes egy országos kampányban versenyre kelni az MSZP-vel?! Hát kérem, ha ez így van, az csak rávilágít egy fontos szempontra.

Én az előválasztás híve vagyok, hiszen az MSZP ezek szerint hajlandó ezt megfinanszírozni. Szerintem nagy lépés ez a magyar demokráciának. Végre valami progresszív változás, végre egy érdekes ötlet! Kérem, ha ez megvalósul, akkor esetleg majd a jövőben a többi párt is fog ilyet szervezni. Elvégre micsoda dolog lenne, hogy a Fidesz maradi módon nem olyan demokratikusan bonyolítja le a dolgokat, mint az MSZP. Ahogy az Együtt2014-nek is nehéz kitérni az előválasztások elől, a Fidesznek is nehéz lesz. Persze amíg Orbán Viktor az egyedüli despota a házban, addig nem, de majd utána.

Szerintem az is óriási információ lenne, ha mi, és az előválasztásban résztvevő pártok képet kapnának arról, hogy végül is mennyire mozgósíthatóak a támogatóik, mekkora támogatottságuk van. Én úgy mérem fel a helyzetet, hogy egy ilyen előválasztás bár nyilván lesz, aki úgy veszi, hogy miért fárasztják kétszer a pártok őt, a többségnek mozgósító hatású lesz.

Én az előválasztások mellett vagyok, és ez egyéni, szabad véleményem, megírnám, ha ellene volnék. Egyébként nem kell ezen betojni, látszik a riportokon, meg fognak ezek állapodni, legrosszabb esetben valamikor a választások előtt.

A Piroslap Facebook oldalán indítottam egy szavazást arról, hogy melyik megoldás legyen. Jelenleg, 22:32-kor még csak pár szavazat érkezett. A mostani állás:

Az állást frissíteni fogom. Értelme akkor lesz, ha több szavazaton alapul az eredmény.

Eddig 4 országban laktam életem során. Büszkén mondhatom el, hogy soha nem szolgáltam királyt. Ez nem volt tudatos választás eredménye, talán freudi mechanizmus, de amikor felfedeztem, mégis jó érzés töltött el. Dolgozhattam volna Angliában is, ha összejött volna, és akkor túléltem volna, de nem alakult így, és most így utólag  örülök, hogy nem alakult így.

Ám azzal, hogy az ember nem Nagy-Britanniában él, még nem menekül meg a királyi családtól. A napokban minden általam virtuálisan előfizetett (like-olt) újságban elkezdték nyomatni a királyi baba születését. A Le Monde-tól, a Süddeutsche Zeitungon, a Tiroler Tageszeitungon át a Népszaváig. Egyik újság sem vette az erőt, az elvet ahhoz, hogy ellenálljon a bulvár kísértésének, és ne zsebeljen be némi olvasottságot a bamba olvasók számlájára.

Kellemesen meglepett, hogy majd minden újság kapott egy csomó negatív kommentet a Facebookon. Vannak egészséges lelkületű emberek. A Le Monde egyik olvasója (gy.k. francia) írta azt, hogy: "Nem azért fejeztük le a királyunkat, hogy itt most másik királyokkal egrecirozzanak minket!" Rossz dolog, hogy a post nézettségét ez is csak erősíti, mert a negatív komment is komment, az is elősegíti a cikk rangsorolását és megjelenését a Facebookon. Azért mégis like-oltam eme negatív kommenteket, és aztán elkezdtem szisztematikusan spamnek, zaklatásnak, népbutításnak visszajelezni ezeket a postokat. A Facebook irányába is, és az újság irányába is. Végül is erre van a Facebook, adjunk már nekik visszajelzést, hogy nem mindenki olyan hülye, hogy egy angliai, teljesen átlagos homo sapiens kisbaba születésével akarja teletapétázva látni a Facebook  oldalát! Ez a dolog egyik gyakorlati, negatív oldala: a monarchia spammel.

Lehet-e azzal védeni a királyi családot, hogy ők ártatlanok, ők nem tehetnek róla, ha a média ennyire felkapja a témát?! Nem lehet. William és Kate ott pózol az újságírók előtt, megmutatja a kisbabát, és engedték, hogy ebből ez a felhajtás legyen. Nagyon is benne voltak a buliban, hozzájárultak a spammeléshez. Csinálhatták volna egy királyi családhoz méltó visszafogottsággal is, diszkréten a dolgot, a média kizárásával. Nem kellett volna lemenni Paris Hiltonba. De ők lementek. És elég nekünk az, amikor a média, a pénz kitermeli a Paris Hiltonokat, nem kell nekünk még olyan VV William, és VV Kate, akik még a válogatón sem mentek át, hanem születésüknél fogva zaklatnak velük minket. Ráadásul olyan komolyabb lapok is,a melyekre a bulvár elkerülésének reményével fizettünk elő tényelgesen vagy virtuálisan.

Tucker Dávid blogtársam írt egy cikket az angol királyi babázásról, amely - nem kerülte el a figyelmemet - kritikus és ironikus hangvételű, de azt gondolom, hogy túlságosan is megengedő, kesztyűs kézzel bánik a témával. Mert egy királyság nem lehet valódi demokrácia. Az alkotmányos királyság, mint demokrácia a fából vaskarika intézményesített változata. Jó-jó, el lehet intézni a dolgot úgy, hogy az önellentmondást a lehető legjobban a szőnyeg alá söpörjük, de azért a szőnyeg alatt mégis ott van, és időnként levet ereszt magából. Szerintem a demokratikus elvek tompulását mutatja az, hogy Dávidnak egyetlen ellenérvként az jutott eszébe, hogy szegény uralkodóra  rákényszerítik, hogy államfő legyen.

Pedig a fontos, az egyértelmű, a világos ellenérv az, hogy az nem demokratikus, hogy az államfőt nem választják az emberek, sem közvetlenül, sem közvetve. Az nem demokratikus, hogy egy egész ország államfője születésénél fogva az, és nem választják. Még akkor is, ha ezt azzal próbálják meg enyhíteni, hogy a hatalmát gyengítjük, szinte reprezentatív szintre szorítják vissza. Az nem demokratikus, hogy valakinek ilyen előjoga van. A fenti képre utalva például a királynő akárhogy is, de az angol hadsereg főparancsnoka. Ő üzen háborút egy másik országnak, ő küldi a hadakat valakik ellen.

Az sem demokratikus, hogy az adófizetők pénzéből eltartsák őt, és az egész családját. Gondoljuk meg, most hol a fenében demokratikus ez, amikor például ennyi erővel téged és a családodat is eltarthatnák az adófizetők pénzéből, és te is lehetnél az ország reprezentatív vezetője?! Te is lakhatnál a Buckingham palotában? Vagy ha már nem akarsz Angliába költözni, akkor mondjuk a Festetics kastélyban. Vagy például a Buckingham palota árából és fentartási költségeiből hány lakóházat lehetne építeni rászoruló családoknak?! És ez nem populizmus, mert a király nem olyan kiadás, amelyre szükség van.

Lehet azzal érvelni, hogy a királyra fordított kiadás visszajön a turizmusból, de kérem, a világ leglátogatottabb országa Franciaország. A leglátogatottabb város az utóbbi időben legtöbbször Párizs volt. A legnagyobb látványosságok között ugyan szerepelnek volt királyi paloták, de királyokra nincs szükség a turizmushoz. Az Eiffel toronynak meg hát semmi köze nincs semmiféle királyhoz.

Továbbá egy ország vezetőjének lenni, arra nem lehet akármilyen hülyét kinevelni, akármennyire is nevelik. Korunk éppen azt mutatja meg, hogy akárhogy is nevelik azt a királyt, csak egy nagyon közepes egyéniség lesz belőle, és legfeljebb a média távol tartása tudja azt az illúziót kelteni, hogy a király valami fennkölt személy. A média meg betör az uralkodói család mindennapjaiba, pont ez az, amiről ez a mostani felhajtás szól. És ahogy a média betör, végül csak azt fog lelepleződni, hogy "a király is csak gyalog jár vécére". A királyok között a történelemben is, és manapság is, hihetetlen béna alakok ültek. Néha még kifejezetten őrültek is. Nem tudnék felidézni a 20. századból egyetlen jelentős királyt sem. Ez is a monarchia ára.

Akármennyire is kritizáljuk Áder Jánost, de még mindig rátermettebb Erzsébetnél. Erzsébet végül is egy teljesen karakter nélküli báb, aki abszolút nem képes semmire. Vicces, hogy ezt ugye Áder Jánoshoz viszonyítva mondom, de igen, ez Áder Jánoshoz képest is igaz. Pont ez a szomorú benne. Gondoljuk meg, ha Áder János Göncz Árpádhoz képest silány elnök, akkor Erzsébet Göncz Árpádhoz képest mennyire silány államfő!

Sőt, ki kell mondanom azt a már-már abszurdumnak tetsző állítást, hogy Erzsébet még Schmitt Pálnál is silányabb államfő. Schmitt Pál a maga oktondi módján, de akart valami karaktert belevinni az elnökösködésébe. És akkor gondoljunk már bele, milyen lett volna, ha Schmitt Pált egész életünkben kellett volna elviselnünk! Szerencsére nálunk nincs monarchia, tehát legalább ezt nem kell.

Továbbá, visszatérve a babázásra, az a helyzet, hogy én Áder, Schmitt, vagy Göncz Árpád, kisgyerekének vagy unokájának születésével sem szerettem volna teletapétázva látni a Facebookot, a német köztársasági elnökének, vagy más országok elnökének vagy miniszterelnökének gyerekeivel vagy unokáival sem. Sőt, semmilyen celeb gyerekeivel sem. Bőven elég az, hogy az ismerősök, családtagok felteszik, nekik ehhez azért van joguk, rájuk azért vagyok kíváncsi, mert ők az ismerőseim, ők a családom. Rájuk egy bizonyos mértékig kíváncsi vagyok. Egyébként ugye ezt is képesek túlzásba vinni az emberek.

És valóban, ahogy Dávid utal rá, kommunizmus egyik kis előnye az, hogy királyságot véglegesen szinte csak abban az országban buktattak, ahol kommunizmus volt (van pár kivétel). Általában a kommunisták. Mely országban volt korábban királyság, és ma köztársaság? Franciaország, Németország, Oroszország, Magyarország, a többi ex-kommunista, kelet-európai ország, Kína, stb. Itt mindenhol volt kommunizmus legalább egy kommün vagy tanácsköztársaság erejéig. Mely országokban van még ma is uralkodó? Nagy-Britannia, Dánia, Svédország, Norvégia, Belgium, Japán, stb. itt soha nem volt kommunista hatalom. Kis túlzással mondva, úgy látszik, ha nem fejezik le, nem lövetik agyon őket, nem szabadulunk meg tőlük véglegesen.

A dolognak azért van jelentősége, mert Magyarországon is állandóan fel-felröppen az öltet, hogy vissza kéne hozni a Habsburgokat. Ja, a Kádárokat nem kéne?!:)

A címről szólva. Természetesen ez egy provokatív idézet (illik tudni, kitől), William és Kate, no meg Erzsébet sem csinált már semmi olyat, amiért akasztás járna nekik. Az öröklődő bűnben meg csak a katolikusok hisznek. Nem kell felakasztani őket, legfeljebb, ahogy a régi, kivénhedt kabátot akasztjuk fel a fogasra valahol a sufni végében. De hogy világosan el kéne küldeni őket a jó édes közemberi sorba, az biztos.

God, f.ck the Queen! Vive la republique!