progressziv

Pár hónapja írtam egy bejegyzést arról, hogy mi a véleményem az Apple-ról. Annak apropója Steve Jobs halála és az iszonyatos személyi kultusz volt, amely hirtelen fellángolt. Elég gyorsan helyére kerül egyébként az emléke majd. Akkor kellett elkezdenem egy Macbookkal dolgozni, és ennek tapasztalatait is belefoglaltam. Ugyanakkor a véleményem megfogalmazása kezdeti, kiforratlan volt. Azóta még több tapasztalattal, sok vitával a hátam mögött sokkal jobban meg tudom fogalmazni a kritikámat. Miközben a részeltekbe nem mennék túlságosan bele, mert arról bizonyára van már sok blog, inkább egy átfogó meglátást fogalmazok meg.

Kezdeném azzal, hogy leírom, valamennyire tudatos, spórolós vásárlónak tartom magam. Ha a boltban látok kétféle terméket, amelyek nem valami triviális kiadást jelentenek, vagy pedig rendszeresen kell vegyek belőlük, akkor nem csak ott a boltban próbálom eldönteni, melyik éri meg, hanem nagyon sokszor tudatos összehasonlítást végzek. Az egyszer vett termékeknél ez előzetes kutatást jelent. A kisebb értékű, de rendszeresen vett termékeknél viszont empirikus tesztet:veszek mindegyikből egyet, és kipróbálom, összehasonlítom élesben.

Sokszor megveszem a bolt saját márkás termékét, és valami más márkás terméket, és kiderül, hogy semmi különbség nincs számomra. Sokszor egyébként is sejthetjük, hogy csak a csomagolás más. Közkeletű hipotézis, sőt, érthető marketinges stratégia, hogy a bolt megcélozza a spórolós vevőt a saját márkával, és a sznobot is, akinek másik márkát, és magasabb árat kell adni, mert csak azt veszi meg.

Az Apple termékei nagyrészt ilyenek. Ezt jól illusztrálja az alábbi kép (nem Macintosh).

Bizony, Steve Jobs a számítástechnika Loius Vuittonja, nem sokkal több egy divatdiktátornál. És az a helyzet, hogy átlagos, normális ember nem vesz Loius Vuittont. A gazdag sznobok azok persze vesznek. És itt két dolog az, ami idegesítő. Az egyik az, hogy egy "Loius Vuittont" zseninek mondanak, amikor szerintem közel sem zseniális, hanem csak valaki, aki ügyesen kihasználja a sznobizmust. A másik, amikor közemberek mégis elkezdenek egy csomó Loius Vuittont venni. Értsd, egyáltalán nem olyan gazdag emberek tömegei vesznek Apple termékeket venni felvágásból. Ugyanúgy, ahogy régen az Adidas meg a Puma meg hasonló márkákat elkezdték venni egy csomóan a rendszerváltás környékén. Csak itt jóval nagyobb pénzről van szó.

Ha csak arról lenne szó, hogy egy Loius Vuitton vagy egy Steve Jobs abból él, hogy gazdag emberek sznobizmusát kihasználja, és ezt az embert nem nagyon istenítenénk, hanem elfogadnánk, hogy hát van ilyen, temetkezési vállalkozó is van, nem?! Tehát ha csak erről lenne szó, és a gazdagok, akik megtehetik, amúgy sem dolgozták halálra magukat azért a pénzért, valami hülyeségre kell úgyis elszórniuk, mert értelmes igényekre nem lehet, hát, akkor hadd menjen! Szép csendben fosszák csak ki a gazdagokat! Csak ne gyerekmunkával! Annyira azért nem fontos a gazdagok megfosztása, hogy gyerekeket dolgoztassanak.

A baj szerintem akkor van, amikor azok a közemberek, akik megveszik ezeket a feleslegesen drága termékeket, akkor megmagyarázzák, hogy  de ez nagyon racionális. Például nagyon meg van designolva. A designt, mint szempontot ennyire túlértékelni a gazdag ember esetében fogadhatnám el, ő megengedheti magának. Ez még talán nem is sznobság, ha a design alatt valami praktikus szempontot értünk, vagy mondjuk tényleg valamilyen nagyobb harmóniát. Mert design is lehet a külsővel kapcsolatosan egy kicsit megfogható, objektíven hasznos, praktikus szempont,mint például, hogy mennyire áll kézhez. És lehet olyan is, hogy "na most éppen ez tetszik, ez a hype".

Az Apple termékek egyébként szerintem még design szempontból sem olyan nagyon kiemelkedőek. Meg ugye tetejében még olyan is van, hogy lopják is a designt. Én nem látom, hogy egy Macbook, egy Ipad, egy iPhone vagy egy iPod miért lenne annyira designos. Nekem nem is tetszik. Az iPod nagyon nem.

Ha pedig a praktikus designt nézzük, akkor a Macbookkal van tapasztalatom, és azt kell, hogy mondjam, hogy az elektromos kábel csatlakozása az szörnyen elb.szott dolog. Én a MacBookon sok órán, néhány napon át tartó dolgokat futtattam, mert tudományos kutatásra használtam. Mint említettem, kellett használnom, nem én választottam a MacBookot, hanem munkahelyen ezt kellett használni. No és az elektromos kábel sokszor kiesett a csatlakozóból, a futtatás pedig megállt. Jó, nem veszett el, mert a gép hibernált (ez legalább működött), de kiesett egy csomó óra, amíg észrevettem. Ez csak a Macintosshal fordult elő. Mondták, hogy ez a design azért jó, mert nem rántja le az ember a gépet az asztalról. Na ez meg soha nem fordult nekem még elő másik géppel. A saját gépeim természetesen soha nem Macek voltak. Tehát empirikusan egy nem igazán létező probléma megoldására olyan "megoldás" terveztek, amely több bajt okoz.

Ha beljebb megyünk a keményebb technikai részleteket illetően, akkor itt persze az Interneten végtelen vitákat találhatunk, amelyet összefoglalva legfeljebb döntetlenre jön ki a dolog. Azaz a Macontosh nem jobb, ellenben furcsán más. Mert a Linux és a Windows is különböző, mégis közelebb állnak egymáshoz, mint egy Mac. Itt inkább a grafikus interface-re gondolok, mert a Linux és a Unix persze közel áll egymáshoz.

Amikor elkezdtem a munkám, egy csomó szokatlan, furcsa, ésszerűtlen dolgot kellett megszoknom, és ez hátráltatta a munkát. A magyar billentyűzet megoldása például. Amikor meg leadtam a gépet, akkor meg éppen az volt a baja, hogy a space billentyűre mindig elváltott a fókusz az aktuális ablakról. Magyarul minden szó után vissza kellett hozni a fókuszt, hogy tovább gépelhessek. Nem jöttem rá, mi a fene állítódott el, és mivel már nem kellett használnom, úgy maradt. Valaki igencsak szenvedhetett vele utána.

Én magam leginkább a Safari miatt szenvedtem, amelynek a helyesírás-ellenőrzőjében a nyelv felismerés katasztrofális, a youtube-on nem mutatta a feliratokat a videóhoz, kérdezés nélkül kilépett command+Q-ra. Ez utóbbi azért bajos, mert a francia billentyűzeten az A és a Q fordítva van, és a command+A a "mindent kijelöl". Persze lehet más böngészőt használni, de ha az Apple egy böngészőt nem tud jól összehozni, akkor felejtsük már el, hogy az Apple olyan frankón fejleszt és designol!

Egyébként egy Macintosh ugyebár most már általában hardveresen ugyanolyan intel, mint a többi gép, szofveresen meg egy unixra rakott grafikus interface. Ez nem egy zseniális dolog, nem egy jó design, ez szükségmegoldás. Gányolás.

Nincs, nem volt, nem lesz iPhone-om, erről nem tudok sokat mondani. Ismeretes, hogy most leégtek a térképpel.  A smartphone-okkal eleve az a meglátásom, hogy majdnem mindenkinek felesleges. Nekem egy 6 éves Nokiám van, tud telefonálni, SMS-t küldeni, ennyi elég, Tud fényképezni is, de azt alig használom. A munkahelyen sok embernek van Internete, ha nincs, akkor meg dolgozik. Otthon is van Internet. Arra a tíz percre, amíg hazaérek, meg megvagyok Internet nélkül. Az már egyenesen beteges Internet függőség, ha valakinek ekkor is kell Internet.Örülhetnének az emberek, hogy a munkába menet végre nem interneteznek. És vagyok annyira szervezett, hogy általában nem útközben kell megnéznem az időjárást, valaminek a nyitva-tartását, és ilyenek.

Nagyon kevés ember tudja az okostelefon extra képességeit tényleg hasznosan kihasználni. Az RER-en legtöbbet azt láttam, hogy akinek okostelefonja van, az állandóan SMS-ezik vagy játszik. Ahelyett, hogy beszélnének valakivel, olvasnának. Na ezért igazán kár. És persze a játék általában valami agyatlan dolog volt.

Szóval szerintem okostelefon felesleges. De ha már van, akkor miért lenne az iPhone? Annyi más márka van, melyek olcsóbban kínálják ugyanazt. Most jól fogok keresni, ha minden jól megy, lehet hogy majd veszek mégis egy okostelefont, mert azért tartok attól, hogy a Nokia mikor fogja feldobni a talpát. De biztos nem iPhone lesz.

iPadem sincs. Erről is azt gondolom, hogy felesleges. Laptopom van, tehát otthon tudom ide-oda vinni, be tudom vinni az ágyba. Szükségem van arra a számítási kapacitásra, tárhelyre, ami egy tabletben nincs benne.Itt is áll az, hogy ha vennék ilyet, mert már felvet a pénz, akkor az nem iPad lesz, mert konkurens termékek vannak, melyek ugyanazt tudják olcsóbban.

Az ultrabook egy kicsit más helyzet, mert a laptop képességeit nagyrészt tudja, de könnyebb. Itt nem a képességekből áldozunk be a méret kedvéért, hanem többet fizetünk. És persze a Macintosh-nál többet, mint a konkurens termékeknél.

Két dolgot megismételnék. Amikor azt mondom, esetleg vennék majd ilyet, azt úgy értem, hogy ha már felvet a pénz. Ha az embernek sok pénze van, akkor már érthetőbbé válhat az, hogy jó, vesz egy ultrabookot, hogy kicsit kényelmesebb legyen az élete. Vagy egye-fene egy tabletet, mert nincs vágódeszka otthon.:) Mint írtam, az a bosszantó, amikor olyan emberek esnek a sznobizmus áldozatául, akik nem engedhetnék meg igazán maguknak.

A másik Steve Jobs "szenialitása". Steve Jobs nem találta fel a tabletet, a digitális mp3 lejátszót, az okostelefont, az érintőképernyőt, semmit. Mindegyik termékből volt az Apple előtt már termék, csak nem volt rá kereslet. Steve Jobs mindegyik esetben annyit csinált, hogy pár évvel később előjött a termékkel, és divatdiktátorként, manipulációval mesterséges keresletet generált. Ehhez pedig az emberek sznobságára kellett apellálnia, olyan emberek sznobságára, akik nem engedhetnék meg maguknak ezt. Ez pedig szerintem káros dolog, és szánalmas dolog, nem "zsenialitás". Nem zseniális dolog becsapni az embereket. Az igazi zsenialitás becsapás nélkül, hasznosan létrehozni a valóban hasznos dolgokat az emberiségnek.

A viták során sokszor feljött, hogy savanyú a szőlő, azért akarom lehúzni az Apple-t, mert irigykedek rá. Nem. Ahogy az imént írtam, rühelleném, ha emberek manipulálásából élnék. Rühelleném, ha az Apple igazgatója lennék, ha a blog.hu fő managere, ha az index főszerkesztője, és csak ennyit hoztam volna ki ezekből, amennyit kihoztak.

És pontosan azért kritizálom ezeket, mert én nem ezt, a "könnyű utat" választottam.Nem vagyok hülye, tudnék én is embereket manipulálni, de nem akarok. Nagyobb kihívást választottam.

Szerintem értékesebb dolgokat alkottam és adtam a világnak, és szeretném, ha a világ értékítélete a normális irányba tolódna el, kevésbé esnénk hasa az ilyen manipulátor divatdiktátoroktól.