Help Sales ÁSZF

Az előválasztások legigazságosabb elosztási sémája

elovalasztasok.png

1. Ábra: A körzeteket az előválasztáson leadott szavazatok aránya szerint sorba helyezzük (balra leginkább MSZP-s körzetek, jobbra leginkább E14-es körzetek), és a két párt összes szavazatainak arányában vágunk a zöld ponton.

Az elmúlt napok viharai közepette én azt gondolom, hogy az Együtt2014 és az MSZP továbbra is érdekelt a megegyezésben, és meg is akarnak egyezni. Azt is gondolom, hogy vihar után az E2014 végre belátta azt, hogy mi a reális ereje, és ahhoz méltóan viselkedik, hiszen ahogy Mesterházy mondta, ezüst érmet egyedül is tudnak szerezni, az E14 egyedül viszont legfeljebb a bejutásért küzdhet, ami azért nagy csalódás a nagy zászlóbontáshoz képest. A nagy zászlóbontáshoz képest persze a csalódás így is, úgy is megvan.

Én ugyanakkor becsülöm Bajnait, amiért zászlót bontott. Nem tudta megcsinálni, de megpróbálta. Senki nem próbálta meg a nagy összefogást igazán megcsinálni, illetve nem jutott benne ennyire messzire el. Azért Bajnai több hónapig el tudta hitetni sok emberrel, hogy meg tudja csinálni, és valami maradt ebből az összefogásból, és szerintem még össze is jöhet a végére, sőt, le is győzheti Orbánt. Csak ebben Bajnainak már nem lesz az a megváltó szerepe, mint amilyet akart. Bajnainak be kell látnia, hogy csak erre volt képes, ez most erre volt elég. Ahogy Gyurcsány belátta, hogy a DK-t nem sikerült pár százalékos pártnál nagyobbra építeni, és emiatt szép szerényen is viselkedik, annyi részt kér, amennyi teljesítményt le tudott tenni az asztalra. Bajnai elegánsan távozhatott volna a porondról úgy, hogy lemond a miniszterelnök-jelölti szerepről, cserébe kér az E14-nek egy pár extra befutó helyet, és aztán ízlésének megfelelően miniszterkedik vagy képviselkősködik egy kicsit, vagy nem. Ezt a lehetőséget elmulasztotta.

Továbbra is méltányolandó azonban az, amit Bajnai elért, és méltányolandóak az E14 szempontjai. Ami az MSZP legutóbbi javaslatában nem látszik, hogy az E14 egy nagyon is jogos igényének eleget tennének. Az MSZP javaslata szerint mind a 106 körzetben legyenek előválasztások. Mivel mást nem tisztáztak, az ember alapból azt gondolná, hogy a nyertes jelölt legyen az igazi jelölt a választásokon. Ez azonban tudjuk, hogy a "the winner takes it all" jelenség miatt a vesztes pártnak nagyon kevés, nem arányos jelöltet jelent. Ad abszurdum 51 százalékkal ugye minden körzetet lehet vinni. Ugye pont ez az igazságtalanság jellemző a Fidesz választási rendszerére. Ne csinálja az MSZP már azt, amit a Fidesz csinál! 

Ezért egy majdnem teljesen igazságos megoldást javasolok, amely a két pártnak teljesen igazságos, sajnos az erősebb párt egy pár képviselőnek nem lesz az. Ennél jobbat nem lehet szerintem kitalálni.

Érdemes észben tartani, hogy ez az előválasztás olyan, mintha az első fordulót pótolná a választáson. Mi szokott az első forduló után történni? Vegyünk két pártot, az MSZP-t és az E14-et, tegyük fel, hogy ezek m és e százalékot értek el az első fordulóban, illetve az előválasztáson. A fordulók közötti tárgyalásban az összes nyitott képviselői helyet m és e arányában illik elosztani a két párt között. Tehát ha N képviselői hely van, akkor az MSZP kap M=mxN és az E14 kap E=exN helyet (most N=106). Ez azt is jelenti, hogy ha az egyik párt erősebb, mint a másik, akkor sajnos pár olyan képviselőjének kell visszalépnie a gyengébb párt javára, akik egyébként a körzetükben többséget szereztek. Ilyen eddig is előfordult a koalíciós tárgyalásokban, ezt a pártok ismerik, értik, hogy ezt le kell nyelni, hogy a gyengébb párt is kapjon valamit az ereje arányának megfelelően.

Ha tehát a két párt az előválasztások után tárgyalni akar, akkor pontosan tudják, hogy az MSZP-nek M, az E14-nek E db képviselőt kell juttatni. Erről lehet tárgyalni. De hogy ezt is megkönnyítsem, ezt is lehet automatizálni.

Az automatizálást a 2. ábra mutatja: rakjuk a 106 képviselői helyet sorrendbe a szerint, hogy milyen arányok születtek! Balra legyenek azok a körzetek, ahol a legnagyobb MSZP-s előny van, jobbra az, ahol az E14 jelöltje a legjobbat ért el, közötte pedig a sorrendnek megfelelően rendezzük el a körzeteket! Ha így sorba van rendezve, akkor az M legbaloldalibb körzetet az MSZP kapja, az E legjobboldalibbat az E14.

Ismétlem, valahol középen az erősebbik párt le fog mondani pár körzetről, ahol egyébként előnyben van, és a gyengébbik javára mond le. Ez az egyetlen igazságtalanság ebben a sémában, de ezt az igazságtalanságot szerintem nem lehet feloldani, mert ha feloldanánk, a gyengébbik párt nem kapna arányosan képviselőket.

A séma előnye, hogy a két pártnak tökéletesen igazságos, és ezen belül egyéni képviselőknek maximálisan igazságos. A pártok motiváltak arra, hogy minél jobb eredmény térjenek el, az egyéni képviselők motiváltak arra, hogy jó eredményt érjenek el. Az a képviselő, aki nagy előnnyel nyer, szinte biztos lehet abban, hogy jelölt lesz. A séma az arányosság elvén belül maximalizálja a két párt együttes nyerési esélyeit is a választáson, hiszen amennyire lehet, a legerősebb jelöltek lesznek jelölve.

elovalasztassema.png

2. Ábra Az előválasztási séma részletes ábrázolása

A sémát lehet még módosítani a miniszterelnöki pozíciót kompenzálandó. Ha a miniszterelnöki jelölt N mezei képviselővel ér fel, akkor a miniszterelnököt be lehet tenni N képviselőként a listára arra az oldalra, amelyik oldal elnyerte azt. A másik lehetőség, hogy M, et és E-t N/2-vel korrigáljuk a szerint, hogy ki nyerte el a miniszterelnöki jelölést. Most így hirtelen azt gondolom, hogy a kettő ekvivalens.

0 Tovább

No végre, előválasztások! Avagy, most miért kell itt mindenen fanyalogni?!

BajnaiMesterházy.jpg

Azt látom, hogy egy ideje sokan fanyalognak az MSZP-Együtt 2014 tárgyalásokon. És most, hogy felcsillant az előválasztások lehetősége, hát ezen is képes egy csomó ellenzéki fanyalogni. Nem értem, miért.

Évekig arról ment itt a duma, hogy össze kell fogni. Most összefognak, erre megy a fanyalgás. Őszintén szólva a választások megnyeréséhez a legfontosabb elem az volt, hogy egyéniben közös jelölteket állítsanak. Ez már régen eldőlt, le is osztották a lapokat. Én hátradőltem a széken. Ennyi szerintem elég volna Orbán leváltásához, ha a szavazók hajlandóak lesznek a fotelből való panaszkodás helyett majd elfáradni a szavazásra, és leadni a voksukat a demokratikus ellenzékre.

A közös lista és a közös miniszterelnök-jelölt egyáltalán nem biztos, hogy szükséges a győzelemhez, nem biztos, hogy nyerő stratégia. Mégis, azon fanyalognak itt már több hete a különböző fórumon kommentelő ellenzékiek, hogy miért nincs már meg az a közös lista, miért nincs meg a közös jelölt. No de miért, jövő héten már szavazás lesz?! Vagy mi?! Miről is maradunk le, ha esetleg nem mindjárt azonnal, még tagnap egyeznek meg erről?!

Mit kell ezen fanyalogni?! Azon lehet fanyalogni, ha az E14 populista. Azon is, ha az MSZP megalkuvó, vagy nem frissíti a politikusi garnitúrát (bár a frissítés mítosza el van túlozva), azon is, hogy az MSZP esetleg nem lép fel átütő programmal, és ötletekkel. No de kérem, végre itt egy érdekes ötlet, most ezen miért kell fanyalogni?!

Értelmes ember emberszámba veszi a másikat, és látja, elismeri, hogy a másik félnek is vannak érdekei. Szerintem egészen természetes az, hogy Bajnai és Mesterházy szeretné maximalizálni az érdekeinek érvényesítését. Természetes ez Bajnainál és Mesterházynál is. Nem értem, Bajnai miért fanyalog azon, hogy ha az MSZP például átadná a miniszterelnöki jelöltséget, akkor azért N képviselői helyet kér cserébe. Hát az MSZP is érdekekkel rendelkező párt, nem jótékonysági szervezet.

Ez teljesen érthető és elfogadható mindaddig, amíg nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, és nem csapják egymás pofájába az ásványvizet. Márpedig az már hónapok óta egészen világos, hogy törésig most már nem fogják vinni a vitát. Akkor meg mit fanyalgunk itt?! Mit ugrik rá média a dologra, mintha a világvége lenne itt?! A média persze azért, mert hülyíti az embereket. De azért teszik, mert az olvasók ugranak erre. Miért ugranak?!

Én természetesnek veszem, hogy Bajnai, és Mesterházy megpróbálja a lehető legtöbbet kihozni a tárgyalásból. Autonóm, értelmes felek, joguk van a saját érdekeikhez egy bizonyos pontig, bizonyos keretek között ragaszkodni. Ez a keret pedig nem borult fel, ez a végső pont még nem jött el. Van még idő a választásokig. Gyurcsány azon fanyalog, hogy most az történik, amit ő februárban javasolt. Illogikus, amit kritizál. Azt mondja, itt a vége, mert már nincs idő. Mire nincs idő?! Nem kerget a tatár! Gyurcsány azt mondja, hogy logikus, ha a kisebb támogatottságú visszalép. És Bajnai makacs. Hát a kisebb támogatottság megmutatásának eszköze az előválasztás.

Ebben az érdekérvényesítésben én nem rökönyödöm meg az olyan kis trükkökön, hogy szivárogtatás a médiába, ilyen-olyan-amolyan képviselők küldése, ilyen-olyan-amolyan felhatalmazással. Egy kis csiki-csukizás, egy kis "jajj, belázasodtam, nem tudok elmenni tárgyalni". Ezek a dolgok kérem ma, Magyarországon a "kultúra" részei. Nem feltétlenül teljesen őszinte és nyílt emberekre jellemző, de hát kérem Magyarországon vagyunk, a 21. században. ez egy ilyen társadalom. Itt kérem így folynak a tárgyalások a kivitelezővel, az autószerelővel, a piacon, a randin. Az vesse rá az első követ, aki nem trükközik egy autóvásárlásnál az alkudozásban!

Ami az előválasztásokat vagy a közvélemény-kutatást illeti. Szerintem mindkét ötlet előrelépés. Van itt egy probléma: Bajnai vagy Mesterházy, amely már vagy egy éve foglalkoztatja az embereket, már egy éve probléma, már egy éve tüske az ellenzéki összefogásban. Ehhez képest mind a két megoldás frappáns, és nemcsak, hogy megoldja a problémát, de előrelépés a demokráciában.

Az, hogy egy kormányozni kívánó egyetlen formáció több miniszterelnök-jelöltet állít, és a jelöltek közüli választásban végül is megkérdezi a zembereket is, egyedülálló a magyar demokrácia történetében. Az MSZP eddig ezt elintézte házon belül. A Fidesz szintén. Most végre megkérdezik a választót. Mit fanyalog ezen?!

Mesterházy ezt az ötletet jókor húzta elő, tromfolnia kellett Bajnai felvetését. Ez egy profi húzás volt, én ebben azt látom, hogy Mesterházy képes a kormányzásra, hiszen egy nagyon jól előkészített lépést láttunk. Mesterházy ezt meg kellett, hogy tervezze, előre látta Bajnai lépését.

Az előválasztás mind az Egyesült Államokban, mind Franciaországban, és még bizonyára több más helyen is a demokrácia része. Én végigkövettem a francia szocialisták előválasztását tévé vitástul, választásostul, amelynek végén Francois Hollande került ki jelöltként. Ez kérem fejlett demokráciákban egy nagyon jó eszköz. A demokráciát növeli az, ha a népnek több szinten, több fokon van beleszólása a dolgokba. Akkor mit fanyalgunk itt Magyarországon?!

Anno, amikor ez felmerült, akkor olyan hangok voltak, hogy Magyarország kis ország. Igaz. Hogy ki finanszírozná meg a dolgot?! Hát ha Mesterházy ezt most javasolja, akkor minden bizonnyal meg is finanszírozná. Hogy az Együtt2014 nem tudja?! Hát lám, ez azért rávilágít egy fontos szempontra. Hogy az Együtt2014 esetleg nem képes egy országos kampányban versenyre kelni az MSZP-vel?! Hát kérem, ha ez így van, az csak rávilágít egy fontos szempontra.

Én az előválasztás híve vagyok, hiszen az MSZP ezek szerint hajlandó ezt megfinanszírozni. Szerintem nagy lépés ez a magyar demokráciának. Végre valami progresszív változás, végre egy érdekes ötlet! Kérem, ha ez megvalósul, akkor esetleg majd a jövőben a többi párt is fog ilyet szervezni. Elvégre micsoda dolog lenne, hogy a Fidesz maradi módon nem olyan demokratikusan bonyolítja le a dolgokat, mint az MSZP. Ahogy az Együtt2014-nek is nehéz kitérni az előválasztások elől, a Fidesznek is nehéz lesz. Persze amíg Orbán Viktor az egyedüli despota a házban, addig nem, de majd utána.

Szerintem az is óriási információ lenne, ha mi, és az előválasztásban résztvevő pártok képet kapnának arról, hogy végül is mennyire mozgósíthatóak a támogatóik, mekkora támogatottságuk van. Én úgy mérem fel a helyzetet, hogy egy ilyen előválasztás bár nyilván lesz, aki úgy veszi, hogy miért fárasztják kétszer a pártok őt, a többségnek mozgósító hatású lesz.

Én az előválasztások mellett vagyok, és ez egyéni, szabad véleményem, megírnám, ha ellene volnék. Egyébként nem kell ezen betojni, látszik a riportokon, meg fognak ezek állapodni, legrosszabb esetben valamikor a választások előtt.

A Piroslap Facebook oldalán indítottam egy szavazást arról, hogy melyik megoldás legyen. Jelenleg, 22:32-kor még csak pár szavazat érkezett. A mostani állás:

Szerinted az MSZP és az Együtt2014 hogyan döntsék el a közös miniszterelnük-jelölt személyét?

 
  13% (3 votes)
 
  48% (11 votes)
 
  39% (9 votes)

Az állást frissíteni fogom. Értelme akkor lesz, ha több szavazaton alapul az eredmény.

0 Tovább

Bajnai populista fordulata, avagy csak populizmussal lehet legyőzni Orbánt?!

k-medium.jpg

Ha a potenciális szavazó figyelmesen visszagondol mondjuk az elmúlt egy év választási kampányára – mert ugye közhely, hogy ma már négy évig állandó választási kampány zajlik -, akkor idén tavasszal egy meglehetősen markáns stílusváltást fedezhetett fel Bajnai és az Együtt2014 propagandájában.

Bajnai állandó eposzi jelzője ugye valami olyasmi lenne, hogy szerény, megfontolt, nyugodt. Ezek a tulajdonságok nem is változtak, ezek vagy Bajnai tényéleges tulajdonságai, vagy olyan felvett szerepek, amelyeket mindig is, ma is eljátszik, mivel ma is nyerő stratégiának tartja. Véleményem szerint egyébként Bajnai nagyrészt ilyen, és kisebb részt rájátszik. A rájátszást azért mondom, mert lesz egy kivétel, ld. lejjebb!

Amiben lényegesen változott a stílus, az más. Bajnai őszig nagyon markánsan, tavaszig pedig még mindig kitartóan egy olyan politikai irányvonalat vitt, amely a megfontolt, felelős politizálást választotta, az emberek értelmét célozza meg. Ebben egyébként Gyurcsánnyal és a Demokratikus Koalícióval hasonló nézeten voltak, és az MSZP volt az, amely korábban is hajlamosabb volt nagyokat mondani. Gyurcsány sokszor mondogatta, vagy írta, hogy Orbánt nem szabad ugyanazzal a populizmussal legyőzni, mint amelyikkel 2010-ben nyert. Hogy nem elég az, ha legyőzzük a saját eszközeivel, aztán 4 évig csupán elfoglaljuk az országot, hogy aztán megint ők jöjjenek a populista kampánnyal, és 4 évig ők foglalják el az országot. Az nem visz előre, hogy 4 évente oda-vissza ráncigálják az országot, többek között azért, mert eleve populista kampánnyal nyertek, azaz valódi reformoknak nincs alapjuk a kampányban.

 A Demokratikus Koalíció máig kitart emellett, és azt kell, hogy mondjam, hogy miközben sok mindenben kritizálhatnám őket (nem teszem, ez a cikk nem erről szól), ez az egy tulajdonságuk nagyon helyes. Magyarország szomorú helyzetét mutatja, hogy ilyen politikával ma Magyarországon nagyon kevés százalékot lehet hozni. Valószínűleg ha a DK a hibáit megtanulná kiküszöbölni, akkor többet érnének el, de akkor sem  eleget Orbán legyőzéséhez.

És az a baj, hogy nem csak a DK-nak nem elég. Ezzel szembesülhetett tavasszal Bajnai, és ez az oka a fordulatának. Tavaszig Bajnai azt hihette, hogy Orbánt le lehet racionális módon győzni, elég megjelennie, értelmes, reális politikát folytatnia, és azonnal bezsebel mondjuk húsz százalékot, és ha kell, még összefog az MSZP-vel, a DK-val, és legyőzik Orbánt egy reális programmal. Tavasszal Bajnai számára tudatosult, hogy ez így nem fog menni.

Nehéz helyzet, nehéz döntés, és Bajnai úgy döntött, hogy akkor belevág a popiluzmusba. Ugye emlékeznek, az olcsó tojásos plakátra ? Ez volt az a pillanat, amikor a blogoszféra, a balliberális értelmiség is kiakadt ezen, és rázúdult Bajnaira egy kiadós kritika. De a populista fordulat azért maradt, és azt se mondhatnám, hogy az Együtt2014 tanult volna az esetből : rendre követnek el hasonló bakikat, csak legfeljebb most már nem kritizálják őket annyian.

Bajnai végül is engedett a kísértésnek, hogy ha ez Orbán legyőzésének az ára, akkor bevállalja. És azt gondolom, itt máris kilóg a lóláb, hogy például Bajnai valójában nem az a nagyon szerény gyerek, aki nem akar ám egyáltalán miniszterelnök lenni, csak ha nagyon muszáj, és nagyon felkérik erre. Ma már ez a kérdés az összefogás egyetlen nagy nyitott kérdése, és a Mesterházyval való versengésben elég egyértelmű, hogy Bajnai hiába játszotta el ősszel, hogy ő nem jelentkezik be a miniszterelnökségre, tavasz óta bejelentkezett. A szerénység eme része csak egy szerep volt. És én nem mondom, hogy ne jelentkezhetne be, hát jelentkezzen, próbáljon meg annyi támogatást szerezni, próbálja meg a tárgyalásokon ezt elérni, csak ne lett volna álszerény !

De nagyobb bajom van nekem a populizmussal. A Facebook oldalon sorra jelennek meg az intelligencia területén kihívásokkal küszködő embereknek szóló plakátok, az Együtt2014 oldala mellett a Bajnai Gordon oldal is beüzemelt. Ugyanúgy megjelennek a családi képek, ugyanúgy kimegy a gátra homokot lapátolni. De a legnagyobb bajom mégis a plakátokkal van, amelyek hivatkozás, forrás nélkül állítgatnak dolgokat, és sokszor olyan dolgokat, amik csak hatáskeltők, nem ténykérdések, nincsenek mögötte adatok, és nem az emberek eszére, hanem az érzelmeikre hatnak.

És ez nem a Facebookos admin hibája. Nyilván ő is benne van a játékban, de a plakátot valaki megalkotta, van valami designer csapat, akiket bizony Bajnai tudtával kellett, hogy kinevezzenek. Az egész agymosó kampány Bajnai beleegyezésével történik, máshogy nem is lehetne. Egy ekkora kampány esetén biztosan nem.

Ráadásul az egész dolog egyelőre nagyon is eredménytelennek tűnik. Bár az Együtt 2014 Facebook oldala dinamikusan nő, nehéz lenne megmondani, hogy ez eme populizmus miatt van-e, vagy fizetett hirdetés miatt. Plauzibilisnek látszik azért, és így értelmetlen lenne erősködni ellene, hogy a populizmusnak van szerepe a Facebookos növekedésnek. Ugyanakkor ez a közvélemény-kutatóknál nem tükröződik az Együtt2014 támogatottságának jelentős növekedésében. Tehát a Facebookos populizmussal mintha csak létező támogatottságot söpörnének be, és mintha nem érnének el újabb célközönséget. Ilyen kevésért eladni a lelkét Bajnainak pedig egészen biztosan nem jó ötlet.

Én mostanában már azt gondoltam, hogy 2006 és 2010 után már csak túl van az ország azon, hogy ennyire nyíltan populista lózungokkal lehessen behálózni embereket . Az igaz is, hogy a szavazók láthatóan nagyon nehezen dőlnek be bizonyos ígérgetéseknek. Emiatt van a sok bizonytalan szavazó. És ez idáig helyes is.

A helytelen az, hogy eme bizonytalan állapotból még mindig nem a megalapozott programokkal lehet kihozni a semleges szavazót. Még mindig ott tartunk, hogy mivel ez nem megy, ígérgetéssel és populizmussal próbálkoznak a politikusok. Abban az értelemben kénytelenek, hogy az értelmesebb módszer nem nagyon sikeres. És ebben a szavazó a hibás. Mintha a szavazóknak még mindig, akárhogy is, de valami  megváltóra, messiásra lenne szüksége, akiben hisz, ahelyett, hogy józan programokra szavaznának. És ez azért szomorú. Mert az ország ma csak odáig jutott el, hogy nagyon nehezen lehet populizmussal mozgósítani, de csak azzal lehet, értelmes programmal még mindig nem.

Pedig 2006 után évekig az volt a legfőbb téma, hogy « ezek hazugsággal nyerték a választást ». 2010 óta meg hát azért mégiscsak az a legalább kicsit is ellenzéki potenciális szavazó nagy tanulsága, hogy a Fidesz egy még nagyobb vetítéssel nyerte a kétharmadot. Hát most akkor miért kell még mindig a populizmus?!

És értem én, Bajnai azt gondolja magában, hogy csak nyerjük meg valahogy a választást, ha kell populizmussal, majd utána csinálunk egy rendes kormányt. De hát 2006-ban Gyurcsány is bizonyára ezt tervezte! És még az is lehet, hogy 2010-ben Orbán is. Bár ennek kevesebb esélyt adok. És az a helyzet, hogy a dolog nem működik. Azért nem, mert a populista kampánynak megvannak a következményei. Méghozzá kétféle nagy következménye van.

Az első, hogy a kampányban olyan emberek kerülnek hatalomba, olyan emberek kerülnek a pártban irányító pozícióban, olyan emberek kezdik el irányítani a pártot, akik a populizmust el tudják fogadni, sőt, akár akik a populizmust is anyatejként szívták magukba. A választás megnyerése után meg ezek az emberek lesznek hatalomban, megkérik a jussukat, vagy egész egyszerűen eleve ők vannak a fő pozíciókban. Az nem úgy van, hogy a populista kampánystáb a választások után átadja a helyét a józan, mértékletes garnitúrának, hogy « tessék, a munkánknak itt bevégeztetett, most ti jöttök ».

A második, hogy a választó szembesíti a kormányt az ígéreteivel. Ha ő nem, akkor az újságíró vagy riporter. És még ha a populista garnitúra önként és dalolva át is adná helyét a józan garnitúrának, ami már meg lett ígérve, az már meg lett ígérve. Választás után már nem lehet kevesebbet ígérni, nem lehet visszaszívni, akkor már az ígéret megvan. Kevesebbet teljesíteni lehet, de akkor az szembesítéshez és politikai válsághoz vezethet.

És akkor azt nem látom, hogy lesz ebből a populista ellenzéki kampányból (azért az MSZP sem marad el tőlük), józan kormányzás ?! Én nem látom, hogy « Megy-é előbbre majdan fajzatom « az ellenzék választási győzelmével. Mintha valahol a 2006-os állapotot rekonstruálnák.

A Facebookon sokszor reklamáltam eme populizmus miatt. És a hozzászólók leggyakoribb válasza az, hogy "Orbán is ezt csinálja, sőt...". Ez nem menti Bajnait. A másik válasz, hogy "Igen, nekünk okosaknak ez nem kell, de a hülyéknek ez kell, tehát ezt kell csinálni." Leírtam fentebb részletesen, hogy mi a nagy gondom ezzel.

Félreértés ne essék, ha Orbánt csak így lehet legyőzni, akkor így is le kell győzni ! Ahogy 2006-környékén mondták, befogott orral is, de le kell. Legalább 2006-ig találjunk vissza az 1944-ből! De őszintén sajnálnám, ha csak ez volna a lehetőség. Mintha semmit sem tanult volna ez az ország 2006 óta. Mert a hiba eredete ott van, ha Orbánt csak populizmussal lehet legyőzni ebben az országban.

0 Tovább

progressziv

blogavatar

Nem a Fidesz, nem a Jobbik, és a többi párt sem egészen tetszik, de liberális és kicsit baloldali vagyok. Brendel Mátyás blogja.

Utolsó kommentek