progressziv

Ha a potenciális szavazó figyelmesen visszagondol mondjuk az elmúlt egy év választási kampányára – mert ugye közhely, hogy ma már négy évig állandó választási kampány zajlik -, akkor idén tavasszal egy meglehetősen markáns stílusváltást fedezhetett fel Bajnai és az Együtt2014 propagandájában.

Bajnai állandó eposzi jelzője ugye valami olyasmi lenne, hogy szerény, megfontolt, nyugodt. Ezek a tulajdonságok nem is változtak, ezek vagy Bajnai tényéleges tulajdonságai, vagy olyan felvett szerepek, amelyeket mindig is, ma is eljátszik, mivel ma is nyerő stratégiának tartja. Véleményem szerint egyébként Bajnai nagyrészt ilyen, és kisebb részt rájátszik. A rájátszást azért mondom, mert lesz egy kivétel, ld. lejjebb!

Amiben lényegesen változott a stílus, az más. Bajnai őszig nagyon markánsan, tavaszig pedig még mindig kitartóan egy olyan politikai irányvonalat vitt, amely a megfontolt, felelős politizálást választotta, az emberek értelmét célozza meg. Ebben egyébként Gyurcsánnyal és a Demokratikus Koalícióval hasonló nézeten voltak, és az MSZP volt az, amely korábban is hajlamosabb volt nagyokat mondani. Gyurcsány sokszor mondogatta, vagy írta, hogy Orbánt nem szabad ugyanazzal a populizmussal legyőzni, mint amelyikkel 2010-ben nyert. Hogy nem elég az, ha legyőzzük a saját eszközeivel, aztán 4 évig csupán elfoglaljuk az országot, hogy aztán megint ők jöjjenek a populista kampánnyal, és 4 évig ők foglalják el az országot. Az nem visz előre, hogy 4 évente oda-vissza ráncigálják az országot, többek között azért, mert eleve populista kampánnyal nyertek, azaz valódi reformoknak nincs alapjuk a kampányban.

 A Demokratikus Koalíció máig kitart emellett, és azt kell, hogy mondjam, hogy miközben sok mindenben kritizálhatnám őket (nem teszem, ez a cikk nem erről szól), ez az egy tulajdonságuk nagyon helyes. Magyarország szomorú helyzetét mutatja, hogy ilyen politikával ma Magyarországon nagyon kevés százalékot lehet hozni. Valószínűleg ha a DK a hibáit megtanulná kiküszöbölni, akkor többet érnének el, de akkor sem  eleget Orbán legyőzéséhez.

És az a baj, hogy nem csak a DK-nak nem elég. Ezzel szembesülhetett tavasszal Bajnai, és ez az oka a fordulatának. Tavaszig Bajnai azt hihette, hogy Orbánt le lehet racionális módon győzni, elég megjelennie, értelmes, reális politikát folytatnia, és azonnal bezsebel mondjuk húsz százalékot, és ha kell, még összefog az MSZP-vel, a DK-val, és legyőzik Orbánt egy reális programmal. Tavasszal Bajnai számára tudatosult, hogy ez így nem fog menni.

Nehéz helyzet, nehéz döntés, és Bajnai úgy döntött, hogy akkor belevág a popiluzmusba. Ugye emlékeznek, az olcsó tojásos plakátra ? Ez volt az a pillanat, amikor a blogoszféra, a balliberális értelmiség is kiakadt ezen, és rázúdult Bajnaira egy kiadós kritika. De a populista fordulat azért maradt, és azt se mondhatnám, hogy az Együtt2014 tanult volna az esetből : rendre követnek el hasonló bakikat, csak legfeljebb most már nem kritizálják őket annyian.

Bajnai végül is engedett a kísértésnek, hogy ha ez Orbán legyőzésének az ára, akkor bevállalja. És azt gondolom, itt máris kilóg a lóláb, hogy például Bajnai valójában nem az a nagyon szerény gyerek, aki nem akar ám egyáltalán miniszterelnök lenni, csak ha nagyon muszáj, és nagyon felkérik erre. Ma már ez a kérdés az összefogás egyetlen nagy nyitott kérdése, és a Mesterházyval való versengésben elég egyértelmű, hogy Bajnai hiába játszotta el ősszel, hogy ő nem jelentkezik be a miniszterelnökségre, tavasz óta bejelentkezett. A szerénység eme része csak egy szerep volt. És én nem mondom, hogy ne jelentkezhetne be, hát jelentkezzen, próbáljon meg annyi támogatást szerezni, próbálja meg a tárgyalásokon ezt elérni, csak ne lett volna álszerény !

De nagyobb bajom van nekem a populizmussal. A Facebook oldalon sorra jelennek meg az intelligencia területén kihívásokkal küszködő embereknek szóló plakátok, az Együtt2014 oldala mellett a Bajnai Gordon oldal is beüzemelt. Ugyanúgy megjelennek a családi képek, ugyanúgy kimegy a gátra homokot lapátolni. De a legnagyobb bajom mégis a plakátokkal van, amelyek hivatkozás, forrás nélkül állítgatnak dolgokat, és sokszor olyan dolgokat, amik csak hatáskeltők, nem ténykérdések, nincsenek mögötte adatok, és nem az emberek eszére, hanem az érzelmeikre hatnak.

És ez nem a Facebookos admin hibája. Nyilván ő is benne van a játékban, de a plakátot valaki megalkotta, van valami designer csapat, akiket bizony Bajnai tudtával kellett, hogy kinevezzenek. Az egész agymosó kampány Bajnai beleegyezésével történik, máshogy nem is lehetne. Egy ekkora kampány esetén biztosan nem.

Ráadásul az egész dolog egyelőre nagyon is eredménytelennek tűnik. Bár az Együtt 2014 Facebook oldala dinamikusan nő, nehéz lenne megmondani, hogy ez eme populizmus miatt van-e, vagy fizetett hirdetés miatt. Plauzibilisnek látszik azért, és így értelmetlen lenne erősködni ellene, hogy a populizmusnak van szerepe a Facebookos növekedésnek. Ugyanakkor ez a közvélemény-kutatóknál nem tükröződik az Együtt2014 támogatottságának jelentős növekedésében. Tehát a Facebookos populizmussal mintha csak létező támogatottságot söpörnének be, és mintha nem érnének el újabb célközönséget. Ilyen kevésért eladni a lelkét Bajnainak pedig egészen biztosan nem jó ötlet.

Én mostanában már azt gondoltam, hogy 2006 és 2010 után már csak túl van az ország azon, hogy ennyire nyíltan populista lózungokkal lehessen behálózni embereket . Az igaz is, hogy a szavazók láthatóan nagyon nehezen dőlnek be bizonyos ígérgetéseknek. Emiatt van a sok bizonytalan szavazó. És ez idáig helyes is.

A helytelen az, hogy eme bizonytalan állapotból még mindig nem a megalapozott programokkal lehet kihozni a semleges szavazót. Még mindig ott tartunk, hogy mivel ez nem megy, ígérgetéssel és populizmussal próbálkoznak a politikusok. Abban az értelemben kénytelenek, hogy az értelmesebb módszer nem nagyon sikeres. És ebben a szavazó a hibás. Mintha a szavazóknak még mindig, akárhogy is, de valami  megváltóra, messiásra lenne szüksége, akiben hisz, ahelyett, hogy józan programokra szavaznának. És ez azért szomorú. Mert az ország ma csak odáig jutott el, hogy nagyon nehezen lehet populizmussal mozgósítani, de csak azzal lehet, értelmes programmal még mindig nem.

Pedig 2006 után évekig az volt a legfőbb téma, hogy « ezek hazugsággal nyerték a választást ». 2010 óta meg hát azért mégiscsak az a legalább kicsit is ellenzéki potenciális szavazó nagy tanulsága, hogy a Fidesz egy még nagyobb vetítéssel nyerte a kétharmadot. Hát most akkor miért kell még mindig a populizmus?!

És értem én, Bajnai azt gondolja magában, hogy csak nyerjük meg valahogy a választást, ha kell populizmussal, majd utána csinálunk egy rendes kormányt. De hát 2006-ban Gyurcsány is bizonyára ezt tervezte! És még az is lehet, hogy 2010-ben Orbán is. Bár ennek kevesebb esélyt adok. És az a helyzet, hogy a dolog nem működik. Azért nem, mert a populista kampánynak megvannak a következményei. Méghozzá kétféle nagy következménye van.

Az első, hogy a kampányban olyan emberek kerülnek hatalomba, olyan emberek kerülnek a pártban irányító pozícióban, olyan emberek kezdik el irányítani a pártot, akik a populizmust el tudják fogadni, sőt, akár akik a populizmust is anyatejként szívták magukba. A választás megnyerése után meg ezek az emberek lesznek hatalomban, megkérik a jussukat, vagy egész egyszerűen eleve ők vannak a fő pozíciókban. Az nem úgy van, hogy a populista kampánystáb a választások után átadja a helyét a józan, mértékletes garnitúrának, hogy « tessék, a munkánknak itt bevégeztetett, most ti jöttök ».

A második, hogy a választó szembesíti a kormányt az ígéreteivel. Ha ő nem, akkor az újságíró vagy riporter. És még ha a populista garnitúra önként és dalolva át is adná helyét a józan garnitúrának, ami már meg lett ígérve, az már meg lett ígérve. Választás után már nem lehet kevesebbet ígérni, nem lehet visszaszívni, akkor már az ígéret megvan. Kevesebbet teljesíteni lehet, de akkor az szembesítéshez és politikai válsághoz vezethet.

És akkor azt nem látom, hogy lesz ebből a populista ellenzéki kampányból (azért az MSZP sem marad el tőlük), józan kormányzás ?! Én nem látom, hogy « Megy-é előbbre majdan fajzatom « az ellenzék választási győzelmével. Mintha valahol a 2006-os állapotot rekonstruálnák.

A Facebookon sokszor reklamáltam eme populizmus miatt. És a hozzászólók leggyakoribb válasza az, hogy "Orbán is ezt csinálja, sőt...". Ez nem menti Bajnait. A másik válasz, hogy "Igen, nekünk okosaknak ez nem kell, de a hülyéknek ez kell, tehát ezt kell csinálni." Leírtam fentebb részletesen, hogy mi a nagy gondom ezzel.

Félreértés ne essék, ha Orbánt csak így lehet legyőzni, akkor így is le kell győzni ! Ahogy 2006-környékén mondták, befogott orral is, de le kell. Legalább 2006-ig találjunk vissza az 1944-ből! De őszintén sajnálnám, ha csak ez volna a lehetőség. Mintha semmit sem tanult volna ez az ország 2006 óta. Mert a hiba eredete ott van, ha Orbánt csak populizmussal lehet legyőzni ebben az országban.

A címben Észak-Korea mint egyetlen még ma is igazán kommunista, és nem a kapitalizmus felé tartó ország szerepel. Írhattam volna azt is, hogy rezsicsökkentéssel a lenini úton, vagy a szocializmusba, vagy hasonlót. A lényeg, hogy lássuk, arról van itt szó, hogy az állam tervgazdálkodásos módon meg akar határozni bizonyos dolgokat, konkrétan árakat, amelyeket a piac alakít ki. És arról volna szó, hogy lássuk, hova vezet ez!

Magyarországon már maga az is katasztrófa, hogy a közművek csak részben vannak magánkézben, és versenyről nem is nagyon lehet beszélni. Így a rezsiárakat nem a szabad piac alakítja ki. Azért szomorú ez, mert ez volna a rezsicsökkentés igazi megoldása. Ha valóban van olyan közmű-cég, amelyik túl sok profitot tesz zsebre, akkor nosza, jelenjen meg a piacon a versenytárs, ígérjen alá, és akkor majd az emberek megoldják ezt a dolgot a vállalatokkal, Orbán nélkül!

Ha ellenben a közművek nem nyelnek le különösebben nagy hasznot, akkor az orbáni parancs végzetes, mert a beruházások fognak elmaradni, illetve tönkre fognak menni a cégek. A cégek tönkremenetelét még a tervgazdálkodás, még a legdiktatórikusabb sztálinizmus sem tudja nem megtörténtté tenni. És a tervgazdálkodásban pont az a baj, hogy az egész azon múlik, hogy aki tervez, az még akkor sem láthat át mindent, ha nagyon okos és jól informált, ha pedig csak egy Orbán Viktor, akkor aztán igazán nagy baj van.

Lehet itt kérem csökkenteni a rezsit akár 80 vagy 90 százalékkal is, sok év múlva akár ingyen is kaphatjuk a rezsit. Node mit érünk vele, ha közben a beruházások elmaradnak, a cégek tönkremennek?! Végül a semmit fogjuk ingyen kapni. És a semmi ingyen az rosszabb, mint a valami pénzért, ha arra a valamire szükség van.

Olyasmi ez, mint a szocializmus legrosszabb évei a legrosszabb szocialista országokban, ahol a boltban nem volt drága az áru, csak éppen alig lehetett valamit is kapni. Örülni fog ennek a szavazó?! Gondolom nem. Hát akkor miért olyan rövidlátó, hogy a rezsicsökkentésnek tapsikol?!

Annak tapsikol, hogy majd a jövőben egy napon leszakad a vezeték, és már senki nem javítja meg?! Épp márciusban volt ugye egy nagy hóvihar, amikor nagyon sok vezeték sérült meg. És akkor az ilyet a jövőben nem javítják meg, mert már nincs a cégnek nyeresége, amelyből megjavíthatná? Azok a területek, ahol kiesett az áram, majd úgy is maradnak. Vagy eltörik a vízcső, és már nincs pénz megjavítani. És akkor mi lesz, Orbán a parlamentben kétharmaddal megszavazza, hogy a cső nem törhet el?! Alkotmányba fogják vésni?! És akkor nem fog eltörni?! Akkor nem lyukad ki a gázvezeték, és nem robban fel az egész csőrendszer?!

Persze értem én, rövid távon jól jár a szavazó, és ennek örül, mint majom a farkának. De hát kérem, a Kádárizmusban is így volt: mindenki azt hitte, jól jár, mert a maga kis kiskapuival megoldotta a dolgokat, és egyébként meg volt némi jólét, hitelből, csak kérem közben ment tönkre a rendszer és halmoztuk fel az adósságot. Persze, lehet a gyárból hazalopni az alkatrészt, lehet fusizni, magánhaszonra dolgozni, csak közben megy tönkre a gyár. és aztán az ország.

Csodálkozom ezen az országon, hogy nem volt elég a Kádárizmus sok évtizede ahhoz, hogy ezt megtanulja?! Muszáj még egyszer kipróbálni, még egyszer tönkretenni ezt az országot, hogy egy kis időre megint tudatosuljon a tanulság?! Hogy aztán pár évtized múlva megint elfelejtődjön az egész?! Jöjjön egy újabb Kádár-Orbán, és megint tönkre tegye az országot?! Ennyire hülye ez az ország, hogy újra és újra el kell követnie a hibáit, hogy kérészéletű ideig tanuljon belőle valamit?! Ennyire amnéziás?!

Egy legutóbbi hír szerint például az ÉMÁSZ 116 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett - ami kb az összvagyonnak felel meg - 4,2 milliárd forintot osztottak ki a befektetőknek. Gondoljuk meg, ez nem valami nagy nyerészkedés, ez a jegybanki alapkamat alatt van, és a bankban is kb ennyiért tudom lekötni a pénzem. Ha ezek a gonosz befektetők ezt nem érdemelték meg, akkor senki nem érdemli meg, aki a bankban leköti a pénzt. És ha ennyi nyereséget sem adunk nekik, akkor hülyék lesznek befektetni, és nem jön majd az áram.

Az ÉMÁSZról azt is megtudjuk, hogy kb 20 milliárdot fordított beruházásra. Mivel abból a 4 százalék közötti nyereségből nem lehet elvonni, mert mint mondtam, akkor hülyék lennének befektetni a befektetők, nyilván a beruházásokból megy a rezsicsökkentés. A tíz százalék elviszi majd a felét, a következő tíz az egészet. És akkor jönnek a leszakadt vezetékek, melyeknél nincs pénz a javításra. Kell ez nekünk? Tényleg ez kell nekünk?!

A valódi rezsicsökkentés a piac megnyitásából állna, olyan törvények bevezetésével, amik az áramtolvajok elleni fellépést, a nem fizetők lekapcsolását teszik lehetővé. Olyan törvények, melyek a távfűtéses rendszer modernizálását, a mérőórák felszerelését, a modern, rádiófrekvenciás automatikus mérőórák üzembe vételét teszik lehetővé.  A valódi rezsicsökkentésbe olyan államilag támogatott szigetelési programok is többet tennének, mint amit az Együtt2014 ígér. Vagy akár még progresszívebb dolgok is. Ilyen szempontból jó volna, ha az LMP zöldsége helyett  a valódi környezetvédelmi programok végre tényleg hangsúlyt kapnának a PM-en keresztül az E14-ben.